hírek

A Sinst Printing bemutatja a gyakori nyomtatási problémákat (1)

2023-12-04

1. A lemezek készítésekor az eredeti kéziratot négy színre kell osztani: cián (C), bíbor (M), sárga (Y) és fekete (K). Mi a színelválasztás elve?

Válasz: Több ezer szín található egy színes műalkotás vagy fénykép képén. Ezt a több ezer színt szinte lehetetlen egyenként kinyomtatni. A nyomtatáshoz használt módszer a négyszínű nyomtatás. Először bontsa fel az eredeti kéziratot négy színes táblára: ciánra (C), bíborra (M), sárgára (Y) és feketére (K), majd a nyomtatás során kombinálja a színeket. Az úgynevezett "színleválasztás" a kivonás elvén alapul, a vörös, zöld és kék szűrők szelektív abszorpciós jellemzőit felhasználva különböző hullámhosszú színes fényekhez, és az eredeti kéziratot három alapszínre bontja: sárga, zöld, és kék. A színleválasztás során a szűrő által elnyelt színes fény maga a szűrő komplementer színfénye, a fényérzékeny filmen pedig fekete-fehér képek negatívját képezi, amit aztán átvetítve pontnegatívot alkot. Végül lemásolják és különféle színű lapokra nyomtatják.


A nyomtatási technológia fejlődésének köszönhetően ma már nyomda előtti szkennelő berendezéssel is leválaszthatjuk, mintázhatjuk és átalakíthatjuk az eredeti színt digitális információvá. Vagyis a fényképes lemezkészítéssel azonos módszerrel az eredeti színt három színre bonthatjuk: pirosra (R), zöldre (G) és kékre (B), és digitalizálhatjuk. Ezután számítógépes matematikai számításokkal négy színre bonthatjuk a digitális információt: ciánra (C), bíborra (M), sárgára (Y) és feketére (K).


2. Miért kell a nyomdai előkészítési képeket szűrni?


Válasz: Mivel a nyomtatási folyamat meghatározza, hogy a nyomtatás csak pontok segítségével képes reprodukálni az eredeti kézirat folyamatos kiegyenlítését. Ha ránagyít a képre, látni fogja, hogy számtalan különböző méretű pontból áll. Láthatjuk, hogy bár a pontok mérete eltérő, de mindegyik ugyanazt a térbeli pozíciót foglalja el. Ennek az az oka, hogy az eredeti kép levetítése után számtalan szabályosan elrendezett pontra osztja a képet, vagyis a folytonos tónusú képinformáció diszkrét pontképinformációvá alakul át. Minél nagyobb a pont, annál sötétebb a szín és annál sötétebb a szint; Minél kisebb a pont, annál világosabb a megjelenített szín és annál világosabb az ábrázolt szint. Az egyes hálózati pontok által elfoglalt rögzített hely méretét a hálózati kábelek száma határozza meg. Például, ha a hálózati pontok száma 150 lpi, akkor egy hüvelyk hosszúságban vagy szélességben 150 hálózati pont található. A ponttér helyzete és mérete két különböző fogalom. Például a C50% azt jelenti, hogy a pontméret a ponttér pozíciójának 50%-át foglalja el, a 100% pedig arra utal, hogy a pontméret teljesen lefedi a ponttér pozícióját, amelyet a nyomtatásban "szilárdnak" neveznek. 0%, mert nincsenek pontok, csak a ponttér pozíciója, így erre a területre nincs tinta nyomtatva. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a listák száma, annál kisebb térbeli helyet foglal el a hálózat, és annál részletesebben és részletesebben írható le a hierarchia. Valójában az eredeti kézirat hierarchiája és színe reprodukálható ezzel a felakasztási módszerrel.


3. Mi a nyomtatási szín?


Válasz: A nyomtatási színek különböző százalékos C, M, Y és K színekből állnak, ezért indokoltabb vegyes színeknek nevezni őket. C. Az M, Y és K a nyomtatásban általánosan használt négy elsődleges szín. Az alapszínek nyomtatása során mind a négy színnek megvan a saját színtáblája, amelyre ennek a színnek a pontjait rögzítik. Ezeket a pontokat egy féltónusú képernyő generálja, és a négy színtábla kombinálva alkotja a meghatározott elsődleges színt. A színes táblán lévő pontok méretének és távolságának módosítása más elsődleges színeket hozhat létre. Valójában a papíron a négy nyomtatási szín külön van, de nagyon közel vannak egymáshoz. Szemünk korlátozott megkülönböztető képessége miatt nem lehet megkülönböztetni őket. A vizuális benyomás, amelyet kapunk, különböző színek keveréke, amelyek különböző alapszíneket eredményeznek.


Az Y. M és C szinte minden színt képes szintetizálni, de a feketére is szükség van, mert az Y, M és C által előállított fekete nem tiszta, és a nyomtatás során tisztább feketére van szükség. Ha Y-t, M-et és C-t használnak fekete szín előállítására, akkor a túlzott helyi tinta problémája lesz.

We use cookies to offer you a better browsing experience, analyze site traffic and personalize content. By using this site, you agree to our use of cookies. Privacy Policy
Reject Accept